A Magyar-Finn Társaság alapszabálya

Preambulum A magyarországi magyar–finn baráti körök a magyar–finn baráti kapcsolatok ápolása, erősítése és fejlesztése céljából, a két nép közös nyelvi örökségére, hagyományos barátságára, az 1937-ben alapított Magyar–Finn Társaság céljaira is alapozva 1989. február 28-án, a Kalevala napján elhatározták, hogy a baráti körök szövetségeként létrehozzák a Magyar–Finn Társaságot. A Magyar–Finn Társaságot, melyet a Fővárosi Törvényszék 7-PK-60122/1989/13 szám alatt vett nyilvántartásba. A Társaság választmányi ülése a 2023. április 1-i 2. számú határozatával elfogadta a Ptk. alapján módosított alapszabályt.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

A szövetség adatai

• A szövetség neve: Magyar–Finn Társaság
• A szövetség rövidített elnevezése: MFT
• A szövetség idegen nyelvű elnevezése: Unkari–Suomi Seura
• A szövetség székhelye: 1062 Budapest, Bajza utca 54. mf. 1/1.
• A szövetség alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

A szövetség célja, tevékenysége

• A Társaság célja a magyar–finn társadalmi kapcsolatok ápolása, erősítése és fejlesztése.
• A Társaság tevékenysége:
• támogatja a magyar–finn baráti körök tevékenységét,
• együttműködik hazai és külföldi partnerszervezetekkel, intézményekkel,
• kulturális és ismeretterjesztő programokat szervez,
• kiemelten támogatja a finn kapcsolatok épülését a fiatalok körében,
• elősegíti a magyar–finn testvértelepülési és testvérgyülekezeti kapcsolatok fejlődését,
• segíti a finn nyelv tanulását és tanítását,
• kiadványokat készít.

A szövetség működésére vonatkozó általános szabályok

A Társaság politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A Társaság gazdasági, vállalkozási tevékenységet nem végez.

Tagdíj

A Társaság tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek A tagdíj összegét az éves költségvetés jóváhagyásával egyidejűleg a választmányi ülés határozza meg, melyről az elnökség a tagszervezetek részére 8 napon belül írásban tájékoztatást ad. A tagdíjat, a tájékoztatást követően legkésőbb június 30-ig kell megfizetni.

Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év június 30. napjáig köteles a Társaság bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

A tagság

A Társaság tagja lehet minden, Magyarországon működő magyar–finn baráti kör, továbbá civil társaság, csoport, szervezet, amely önként csatlakozik a Társasághoz, elfogadja a Társaság céljait, alapszabályát, tevékenyen részt vesz a célok megvalósításában

A tagsági jogviszony keletkezése

A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez írásban kell benyújtani, amely szerv a kérelmet a soron következő választmányi ülésen előterjeszti. A tagfelvételről a választmányi ülés dönt.

A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs

A tagsági jogviszony megszűnése

• A tagság megszűnhet
• kilépés,
• kizárás,
• a tagszervezet jogutód nélküli megszűnése által.
• A tagsági jogviszonyát a tag a Társaság elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozat elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
• Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Társaság tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a választmányi ülés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A tagsági jogviszony kizárással megszüntetésének feltételei, ügymenete:

Kizárható az a tagszervezet, amely tagdíjfizetési kötelezettségének 2 (két) éves elmaradás esetén ismételt írásbeli – póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólítás ellenére a póthatáridőn belül sem tesz eleget. A jogszabályt, alapszabályt, társasági határozatot sértő, a Társaság céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsító tag tagsági jogviszonyát illetően a Ptk. 3:70 § (1) bekezdésre (c) pontjára hivatkozással a Társaság élhet

• az írásos figyelmeztetéssel
• a Társaság rendezvényeitől történő eltiltással legfeljebb egy év időtartamra
• a kizárással.
• A jogszabályt, az alapszabályt vagy a társasági határozatot sértő, vagy a Társaság céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a választmány rendeli el. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett tagszervezett felelős vezetőjét a Társaság elnöksége - elnöke vagy az elnök által megbízott elnökségi tag - vagy a választmány által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: a vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a tagkizárási eljárás megindításától számított – 30 napon belül elkészíti a választmánynak címzett határozati javaslatát. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök köteles összehívni a választmányt. A választmány megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely választmányi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. Az összehívott választmány a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban, igazolható módon közölni kell 30 8 napon belül, tértivevényes küldeményként megküldve A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag a Társaság székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a határozat felülvizsgálatát

A tagok jogai

A Társaság tagja jogosult:

• a Társaság tevékenységében részt venni
• a Társaság szolgáltatásait igénybe venni

A Társaság tagja – képviselőjén keresztül – jogosult

• a választmányi ülésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a választmányi ülés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
• a Társaság irataiba betekinteni
• arra, hogy a Társaság tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a választmányi ülésen a szavazati jogát személyesen, vagy a személy egyértelmű azonosítására alkalmas módon történő elektronikus hírközlő eszközök részvétellel gyakorolhatja.

A tagok kötelezettségei

A Társaság tagja:

• köteles az éves tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
• köteles a Társaság alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
• köteles a tagszervezet adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
• nem veszélyeztetheti a Társaság céljának megvalósítását és a Társaság tevékenységét.

A szövetség szervei

• a választmány
• a tisztségviselők:
• az elnökség
• a felügyelőbizottság

A választmány

• A választmány a Társaság legfőbb szerve, amelybe a tagszervezetek 1 (egy) választmányi tagot delegálhatnak. Amennyiben a tagszervezet nyilvántartott létszáma túllépi az 50 (ötven) főt, a tagszervezet minden megkezdett 50 (ötven) fő után egy további választmányi tagot delegálhat.
• A választmány hatáskörébe tartozik:
• az alapszabály elfogadása és módosítása
• az éves költségvetés és beszámoló jóváhagyása
• a tagdíj megállapítása
• a jelölőbizottság megválasztása
• az elnökség megválasztása és éves beszámolójának jóváhagyása,
• az éves közhasznúsági melléklet (Tv. 19.§.3-5. bek.) elfogadása az elnökség éves beszámolójának elfogadásával egyidejűleg.

g-a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása

• a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása
• új tagok felvétele
• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

A választmány összehívásának kötelezettsége (a Ptk. 3:81. § alapján):

• A választmány évente legalább egy alkalommal ülésezik.
• A választmányi ülést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze, írásban igazolható módon, a választmányi ülés helyszínének megjelölésével.

A választmányi meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, a választmányi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a választmányi ülés határozatképtelensége esetére a megismételt választmányi ülés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt választmányi ülés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A választmányi meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a Társaság szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség a választmányi ülés megkezdéséig dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. A döntésről a kérelmezőket az ülés megkezdéséig igazolható módon tájékoztatja.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a választmány a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat a választmányi ülés napirendjének elfogadása előtt közli a tagokkal.

• Az elnökség köteles a választmányt haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
• a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
• a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
• a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott választmányi ülésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

• A választmányi ülés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
• A választmányi tag személyes részvétel helyett digitális kapcsolat igénybevételével akkor gyakorolhatja jogait, ha azt előzetesen jelezte az elnökség felé. Az igénybe vehető digitális kapcsolat elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásának feltétele, hogy teljes mértékben alkalmas legyen a választmányi tag azonosítására, továbbá biztosítva legyen a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció. Igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközök: Google Meet, Microsoft Teams, Skype, Zoom.
• A választmányi ülés megnyitását követően meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuálisan nyilvántartott taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát, a megjelentekről jelenléti ívet kell készíteni. A választmányi ülés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a háromfős szavazatszámláló bizottságot.
• A választmányi ülésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint a képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és — ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg — a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a választmányi ülés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
• A választmányi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
• a Társaság nevét és székhelyét;
• a választmányi ülés helyét és idejét;
• a választmányi ülés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők nevét;
• a választmányi ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
• a határozatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a választmányi ülés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

• A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja;
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
• aki személyesen érdekelt a döntésben.
• A választmányi ülés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. Személyi döntés esetén, vagy legalább két választmányi tag kérésére bármely kérdésben titkos szavazás tartható. A Társaság alapszabályának módosításához, a Társaság egyesüléséhez és szétválásához a választmányi ülés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A választmányi ülés határozatait a levezető elnök a választmányi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(ok)kal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban közli.

• Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. §)
• Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teheti. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére - e-mailben - történő megküldésével kezdeményezi. A tagoknak a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat - e-mailben válaszként - megküldjék az elnökségnek.
• Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökségnek, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
• Ha bármelyik tag az ülés megtartását kívánja, a választmányi ülést az elnöknek össze kell hívnia.
• A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, amelyet további három napon belül közöl a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha pedig valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

A tisztségviselők

• A tisztségviselő-választás a jelölőbizottság előterjesztése alapján történik. A jelölőbizottságot a választmány választja meg. A jelölőbizottság a tagszervezetektől kért jelölések figyelembe vételével tesz javaslatot a választmánynak. A Társaság választmánya titkos szavazással választja meg a Társaság tisztségviselőit, vagyis
• az elnökséget, amely öt (5) tagból áll (elnök, kulturális, társadalmi és gazdasági alelnök, titkár) és
• a háromtagú felügyelőbizottságot.

Ha általános szavazattöbbsége egyik jelöltnek sem volna, a második választás csak a legtöbb szavazatot nyert két jelölt közül történik. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított öt (5) év időtartamra szól.

• Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
• a megbízás időtartamának lejártával;
• visszahívással;
• lemondással;
• a vezető tisztségviselő halálával;
• a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
• a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

• Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselőket a Társaság valamelyik tagszervezetének tagjai közül kell megválasztani.
• Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektöl eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Az elnökség

• A Társaság elnöksége a Társaság 5 tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a választmányi ülés kizárólagos hatáskörébe.
• Az elnökség tagjai:
• elnök
• kulturális alelnök
• társadalmi alelnök
• gazdasági alelnök
• titkár
• A Társaság törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. Az elnököt akadályoztatása esetén bármelyik, általa felhatalmazott elnökségi tag mindenre kiterjedően helyettesítheti.
• Az elnökség hatáskörébe tartozik:
• a Társaság napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a választmányi ülés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a választmányi ülés elé terjesztése;
• a társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására vonatkozó, a választmányi ülés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• a választmányi ülés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;
• az elnökség által összehívott választmányi ülés napirendi pontjainak meghatározása;
• részvétel a választmányi ülésen és válaszadás a Társasággal kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; valamint.
• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
• Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja.
• Az elnökség határozatát lehetőleg konszenzussal vagy egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.
• Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban közli.

Felügyelőbizottság

A felügyelőbizottság a szövetség 3 felügyelőbizottsági tagból álló felügyelő szerve. Dönt a hatáskörébe utalt kérdésekben.

· A felügyelőbizottság tagjait a választmány választja meg határozatlan időtartamra. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

Megszűnik a felügyelőbizottsági megbízatás:

a/ visszahívással;

b/ lemondással;

c/ a felügyelőbizottsági tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

d/ a felügyelőbizottsági tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f/ a felügyelőbizottsági taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A választmány a megválasztással azonos eljárással bármikor – indokolás nélkül – dönthet a felügyelőbizottsági tag visszahívásáról. A visszahívásról a választmány az általános szabályok szerint dönt.

A felügyelőbizottsági tag megbízatásáról a szövetséghez címzett, a szövetség vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új felügyelőbizottsági tag kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.[Ptk. 3:26. § (2)]

A felügyelő szerv tagja a szövetség vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A felügyelő szerv tagja kötelezően vesz részt a vezető szerv ülésén, ha jogszabály így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

3. A felügyelőbizottság tagjai:

A felügyelőbizottság elnöke

A felügyelőbizottság további tagjai

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a szövetség ügyvezetésétől (elnökség) függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

4. A felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik:

- az ügyvezetés ellenőrzése a szövetség érdekeinek megóvása céljából;

- a szövetség működésének, gazdálkodásának ellenőrzése.

A felügyelőbizottság a hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlása során – annak érdekében – a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet tagjaitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

5. A felügyelőbizottság köteles a tagok döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a szövetség irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet, a szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

6. A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A felügyelőbizottsági ülést a felügyelőbizottság elnöke legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a szövetség székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A felügyelőbizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza a szövetség nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a felügyelőbizottsági tagok álláspontjukat kialakíthassák.

7. A felügyelőbizottság határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott felügyelőbizottsági tagok több mint a fele jelen van. Két felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

8. A felügyelőbizottság határozatait a felügyelőbizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak a szövetség honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. A 2016. szeptember 30-án kelt alapszabályt a választmány hatályon kívül helyezi.

Kelt: Budapest, 2023. év október hó 14. napján